Pár kép.

Mindenkinek kijár egy kis boldogság.

Az élet ad és elvesz. Mennyire igaz.. Az a baj, hogy mostanában inkább csak elvesz, de nem ad semmit, még egy kis boldogságot se. A boldogságnak a szikráját sem látom, vagy csak nem akarom látni, közben meg ott van az orrom előtt? Lehet nem az élet rossz, hanem a felfogásom nem jó hozzá. Másként kéne hozzá állni a dolgokhoz, és talán minden sokkal de sokkal jobb lenne.. O_O

Kifolyik az idő a kezeink közül..

Olyan monoton minden. Reggel kelés. Iskola. Evés. Alvás. Again.. Again.. Again..
Sötét van, amikor kidob az ágyam. A pihe puha, illatos, meleg, ágyam, amin egy plüssmackóval osztozom. Kinőttem ugyan az ilyenből, de egyik holdfényes estén anyukám oda rakta a kis barna mackót a fejem mellé. "Ő fog vigyázni rád éjszaka." És azóta őriz.
Apró örömök az életben. Ezekért ÉRDEMES élni..

Egy blog.

Találtam egy nagyon jó blogot. Csodálatos munkák láthatók rajta, akár otthon is elkészíthető sminkekkel, körömdíszítésekkel!
Link: http://smaragdplum.blogspot.com/2011/11/az-elso-nyeremenyjatekom.html?showComment=1321432512392#c5077512194223749692
És most éppen nyereményjáték van csodálatos nyereményekkel! ^^ Osszátok. :)

Már gondolatokat is mástól kell lopnom..

"...Ilyen vagyok én is. Egy rohadt bolti paradicsom. Kívülről semmi bajom, de amint belém harapsz rájössz, hogy ennél rosszabbat még nem is kóstoltál. Egy paradicsomhoz hasonlítom magamat.... úgy tűnik tényleg kezdek megőrülni..."

Szánalom.

Amikor egy lány:
-büszke arra, hogy drogozik
-büszke arra, hogy ne tudja a világát se, annnnyira bevan baszva
-büszke arra, hogy mindenkivel dug nyakra főre
-büszke arra, hogy deroxban végzi.

Én nem ilyen dolgokra lennék büszke. :)
DE ez egy ilyen világ..
És nem illek bele..