2011. június 29., szerda

Találkozásom Mr. Csalódással.


Ismét megtörtént. Nem is lepődtem meg. Már annyira nem is fájt, mint szokott. Sőt, még valahol jól is esett..
Utóbbi mondat erős túlzás.

Jókedvem volt. Tényleg. De az égiek ezt valamiért nem szeretik, és olyankor közbelépnek, kegyetlenül. Riasztják Mr. Csalódást, aki persze egyből igent mond, és rohan. Hozzám siet, annyira, de annyira, hogy alig kap levegőt. Aztán lesből támad, akkor csap le, amikor teljes a jókedv. Hosszú tört mélyeszt a mellkasba, csavar is rajta egyet kettőt, hogy még jobban vájjon. Piszkos egy munkája van..
De mindig sikeresen elvégzi azt. (Y)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése