Szösszenetek.

Szeretethiányom van. De ezzel együtt emberundorom. Nincs igazság a Földön..

Pokol

Levágott ujjak főnek láva levében,

Denevér szárny csattog fülem tövében.

Bejáratnál állok, tárul a vörös kapu,

Piros köpenyben integet apu.

Fellobban a tűz, lángok közt égek,

Remélem itt már nem sokáig élek.

Rám néz apu, nagyokat hörög,

Nem más Ő, mint maga az Ördög.

Bujjék.

Holnap. Éjféltől.
Új év = új élet?
Nem hiszem. Semmi nem változik. Csak egyetlen szám a naptárban. Fogadalmat sem teszek. Amint kiérne a számon, azonnal a semmibe veszne.
Nem tudok ilyesmit betartani. Ez a fegyelmezetlenségemre utal.
Azzal se foglalkozok, hogy holnap tilos lógni a Faszbukon. Ha senki nem fog fent lenni, akkor nem bukok le, hogy én fent vagyok. Ennyi.
Szerelmesre isszuk magunkat. Viszem a kis pezsgőmet, meg a glóriámat. És a fotómesint. Katt katt. Csitt csatt.
Konfetti. Trombita. Paróka. Színes lufik. Pezsgős pohár. Malacka. Petárdaszó. FIREWORK.
Majd lángolni fog a mellkasom. Mint Katy Perrynek. (Y)

Xmas.

Odakint kb. 20 fok meleg van. Megsültem télikabátba. Hó sehol. Hangulat sehol. Karácsonyfa van...
Orrba szájba nyomatják a karácsonyi zenéket. De ez mind csak maszk. Senkiben nem látom azt, hogy tényleg örülne neki, hogy karácsony van. Nekem ez is csak egy átlagos nap..
És ez baj.

Harmony.

Rózsaszín felhőn ülök, kezemben ugyanilyen színű vattacukor. Szoknyám virágos, kedves. Bal kezemen rengeteg színes karkötő és szív alakú gyűrű. Fülemben cseresznyék lógnak. Hajam száll az égi szellőben. Felettem angyalok muzsikálnak. Lantjuk hangja oly megnyugtató. Szemem lehunyom, szívem kitárom. Rózsaszírmok találkoznak a bőrömmel. A boldogság körülölel. Szeretetteljes lelkemben sok a vidámság...

És az agyamban kurva sok az irónia. :D

Van olyan, hogy valaki elfelejti, milyen is szeretni? Oo

És olyan van, hogy valaki elfelejti, hogy milyen is szeretve lenni? Oo

Én azt hiszem elfelejtettem...

És mintha nem lennék más, csak egy érzelmek nélküli, üres, kopár, lelegelt mező...

Buborékfej.

Buborék. Magam alkotta sok-sok színes buborék. Kibújnak a karikából, hol nagyobbak, hol kisebbek. Színesek. Bennük van a szivárvány. Lelkük szabadon száll, fellegek felé, ragyognak a napfényben. De egyszer csak kipukkannak, molekulákban esnek a föld felé. Többé nem száll szabadon a lelkük, nem ragyognak a napfényben.

Ilyen vagyok én is. Akár egy színes buborék.

Game over

Ennyi. Vége van a nyárnak. Jó volt szerintem. Tetszett. Annyi minden történt, annyi mindenkivel megismerkedtem. :) Nem sírtam, csak nevettem, egyszerűen nem tudtam sírni, még akkor sem, amikor tudtam, h átbasznak. :D És most, hogy kezdődik a suli, mindenki elfog tűnni a nyári életemből, csak az a kurva osztály marad. ;) Meg a még kurvább suli. (Y) Ez az.
Nem lesz az, hogy gondolok egyet, szólok az embereknek, és bemegyünk Vp-be. Nem lesz az, hogy napokra lemegyek a Vivihez. Nem lesz az, hogy egész éjjel az utcán ülünk, vagy egy sötét szobába próbálunk halál metálra elaludni. xD :D Nem lesz az, hogy meg akarnak ölni, senki nem fog kést fogni a nyakamhoz. Nem lesz az, hogy leöntenek egy üveg vízzel, nem fog senki pisilni menni veled. xD Nem lesz többet olyan, aki tud járni a tó vizén, és senki nem fog leeseni a hegyről. Nem fog hívogatni a Papesz, hogy "hell béb, hol vagy?". Nem fog senki füstkarikákat megszexelni, és nem fog senki úgy elköszönni, hogy..SZEX!! Nem lesz több erdő, koszos szalonna, hányás, sátor összedőlés. Nem fogja többet senki letépni a pólóját, és azt kiabálni: gyere ölj meg!
Van még tovább is.. Had ne soroljam. (:
Thank you for the summer!